Napi ige és dicséret (2021. február 22.)

Kedves Testvérek!

Mai újszövetségi igénk: János evangéliuma 7. részének 40-49. versei.
40, Sokan azért a sokaság közül, a mint hallák e beszédet, ezt mondják vala: Bizonnyal ez ama Próféta.
41, Némelyek mondának: Ez a Krisztus. Mások pedig mondának: Csak nem Galileából jön el a Krisztus?
42, Nem az írás mondta-é, hogy a Dávid magvából, és Betlehemből, ama városból jön el a Krisztus, a hol Dávid vala?
43, Hasonlás lőn azért ő miatta a sokaságban.
44, Némelyek pedig közülök akarják vala őt megfogni, de senki sem veté reá a kezét.
45, Elmenének azért a szolgák a főpapokhoz és farizeusokhoz; és mondának azok ő nékik: Miért nem hoztátok el őt?
46, Felelének a szolgák: Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember!
47, Felelének azért nékik a farizeusok: Vajjon ti is el vagytok-é hitetve?
48, Vajjon a főemberek vagy a farizeusok közül hitt-é benne valaki?
49, De ez a sokaság, a mely nem ismeri a törvényt, átkozott!

Dr. Victor János igemagyarázata:

Kicsoda Jézus?

Voltak Jézus hallgatói közt olyanok, akikre mély hatást tettek szavai. „Bizonnyal ez ama próféta” – mondották. Valamilyen nagy isteni küldetés fényét látták rajta fölragyogni. De ez még nem elég! Innen vagy tovább kellett még haladniuk, hogy meglássák benne azt, aki minden prófétánál nagyobb, vagy mit sem ért nekik ez a felismerés sem!(40.)
Voltak mások, akik már-már felismerték benne a Krisztust. De fennakadtak azon, hogy „Galileából jött.” Nem tudták, hogy a nehézség csak az ő hiányos értesültségükben rejlett, mert valójában Betlehemben született Ő úgy, amint a prófécia szerint ők is elvárták. Óh, sok tudákosságában fennakadó ember! Valójában csak a tudatlanságában rejlik a baja! (41-42.)
És voltak, akik előtt kivilágosodott az igazság: „Ez a Krisztus”. Talán nekik is voltak kérdéseik, amelyekre még nem találtak megoldást. De ez nem volt baj. Arra már megnyílt a szemük, hogy Jézusban az Isten Felkentjét meglássák. És tudták, hogy aki Őt elfogadja, az Istent fogadta el Őbenne és Őáltala! (41.)
És így „hasonlás lőn Őmiatta”. Azóta is sokszor ugyanígy történt. Még elszánt ellenségei is akadnak. Ne zavarjon ez engem soha a magam hitében! (43-44.)
Jézus bűvkörében
Megfigyelem a Jézus elfogatására kiküldött „szolgák” megszégyenülését. Hiába vonultak ki ellene, szava megfogta az ő lelküket is. Megbénította ellenséges szándékukat és lefegyverezte készülő támadásukat. Amíg Ő maga nem látta elérkezettnek az idejét, hogy ellenségeinek kezére adja magát, addig kudarcot vallott minden igyekezetük. Nem olyan rettentő nagy a Jézus ellen támadók hatalma! (45-46.)
Megakad a szemem Jézus ellenségeinek a gyógyíthatatlan elvakultságán. Csak azzal tudják megmagyarázni „szolgáik” megilletődését, hogy azok is a megvetett, tudatlan néphez tartoznak. Őrájuk, a kiművelt fejű vezetőemberekre bizony már nem gyakorolhatna akkora hatást Jézus! Ők a csalhatatlan bölcsek s ami nekik nem tetszik, az már eleve nem lehet igaz ügy! Isten óvjon ekkora gőgtől! (47-49.)
De mindenekfelett Jézuson magán nyugszik meg a tekintetem. Milyen erő árad ki belőle! S hogy meg tudja fogni vele sokszor azokat is, akikről legkevésbé gondolná az ember! Bizony, „soha ember nem szólott úgy” mint Ő! S aki eleve nem zárja el szívét öntelt elbizakodással, az nem vonhatja ki magát varázslatos hatása alól. Ne is húzódozzam hát előle, hadd ejtse rabul szívemet mindig újra! (46.)
Áldás, békesség:
Hegedűs Loránt

Vélemény, hozzászólás?