Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk a János evangéliuma 15. részének 20-27. versei:
20, Emlékezzetek meg ama beszédekről, a melyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd.
21, De mindezt az én nevemért cselekszik veletek, mivelhogy nem ismerik azt, a ki küldött engem.
22, Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna nékik, nem volna bűnük: de most nincs mivel menteniök az ő bűnöket.
23, A ki engem gyűlöl, gyűlöli az én Atyámat is.
24, Ha ama cselekedeteket nem cselekedtem volna közöttük, a melyeket senki más nem cselekedett, nem volna bűnük; de most láttak is, gyűlöltek is, mind engem, mind az én Atyámat.
25, De azért lőn így, hogy beteljesedjék a mondás, a mely megiratott az ő törvényökben: Ok nélkül gyűlöltek engem.
26, Mikor pedig eljő majd a Vígasztaló, a kit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Lelke, a ki az Atyától származik, az tesz majd én rólam bizonyságot.
27, De ti is bizonyságot tesztek; mert kezdettől fogva én velem vagytok.
Dr. Victor János igemagyarázata:
Dr. Victor János igemagyarázata:
Valóságos kilátások
Jézus tanítványai azt szeretnék, ha szavukra mindenki kész szívvel melléjük szegődnék Mesterük követésére. – De ez hiú álom! – Ő maga arra készíti elő őket, hogy sokaknál erős ellenkezésre fognak találni!
Ha hálás fogékonyság helyett ilyen ellenségeskedést tapasztalnak, gondoljanak Mesterükre. Nem számíthat szolgálatuk jobb sorsra, mint amilyenben az Övé részesült. Voltak, akik „megtartották az Ő beszédét”. Rájuk is fognak hallgatni egyesek. De ahogy Őt megfeszítették, úgy lesznek, akik majd őket is „üldözik”.
Ha fáj a szívüknek az ilyen elutasíttatás, abban találhatnak vígasztalást, hogy „az Ő nevéért” kell azt elszenvedniük. Nem is nekik maguknak szól az ellenségeskedés, hanem Ő neki, aki az Atyától jött. Rájuk csak az Ő szenvedéséből hárul át valami. S az Ő keresztjével ilyen közösségben lenni nagy kitüntetés!
Ha pedig az a kérdés nehezedik a lelkükre, hogy mi lesz az ilyen makacsul elzárkózó lelkekkel, – bízzák reá ezt az ügyet az Istenre. Ővele van perük az ilyeneknek, nem az Ő követségében járókkal. Kinek-kinek önmagáért kell a felelősséget hordoznia.
Nézzek hát szemébe a valóságnak!
Bizonyságtételek
Jézus maga az örök bizonyságtétel. Az Ő életének tényeiben elhangzott Isten legvilágosabb és utolsó szava. Aki azt nem érti meg, azon semmi sem segíthet. Aki azt nem fogadja el, éppen olyan elvakultsággal zárkóznék el az Istennek akármilyen más közelgetése elől is. Akinek Ő nem elég ahhoz, hogy higgyen, az nem akar hinni. Minden ellenvetés, amit az ember ellene felhozhat, visszahull saját magára.
Az Ő ígérete szerint a Szent Lélek bizonyságtétele is működik ebben a világban. De ez nem valami más és új „igazságról” szól. „Őróla tesz bizonyságot” a Léleknek a szívekben megszólaló szava is. Őt érteti meg az emberekkel, s az Ő dicsőségét láttatja meg velük, hogy meghajoljanak előtte és szolgálatába álljanak. Ami kívülről hirdettetik nekik Jézusról, azt teszi meggyőzővé és hatékonnyá bensejükben.
És megvan a nélkülözhetetlen szerepe az Ő tanítványai bizonyságtételének is ebben a világban. De ez sem szól egyébről, mint Őróla. Amit a vele való közösségben Őbelőle megismertek és megtapasztaltak, azt kell továbbadniuk. Nem is hallgathatják el! És bízhatnak abban, hogy miközben ők szavukkal Jézus felé mutatnak, a Lélek segedelme által az emberek valóban meglátják Őt magát!
Áldás, békesség:
Hegedűs Loránt
Hegedűs Loránt