A néhai református püspök életútját az alábbi kiállítás 2024. január 26-ig mutatja be az érdeklődőknek, a leányfalui Ravasz László Emlékházban.
Az életrajz a kiállítás meghívója alatt olvasható.
A Míg tart a ma című írás az alábbi linken letölthető.
Dr. Hegedűs Loránt életrajza
Dr. Hegedűs Loránt lelkipásztori, igehirdetői, tudományos és közéleti, valamint egyházkormányzói tevékenysége ismert idehaza és külföldön egyaránt. Teológusként, önálló gondolkodóként is méltó folytatója – tanítványaként – a Ravasz László-i örökségnek. Hazai és külhoni egyetemek örömmel látott előadója volt, melynek során professzori, ill. pedagógiai tevékenységét is a belső igényesség jellemezte. Tudományos pályáját számos magyar és világnyelven írt könyv, továbbá több száz tanulmány és cikk dokumentálja.
Dr. Hegedűs Loránt Hajdúnánáson született 1930. november 11.-én. Szülei: dr. Hegedűs Géza jogász és Szabó Magdolna gyógypedagógus. Hajdúnánáson érettségizik. A Teológiai Akadémiát Budapesten végzi el 1949-54 között. Előbb Bicskén, majd 1956. január 1-től 1958. szeptember 30-ig a Budapest-Kálvin téri gyülekezet segédlelkésze, az 1956 forradalmi napjaiban a Kálvin térre visszakerült Ravasz László utolsó káplánja.
1956-ban a teológusokkal együtt ő is az október 23-i egyetemista, majd forradalmivá szélesedő felvonulás részese; a Rádiónál először elesett forradalmi mártírok tiszteletére, az ifjak kérésére ő húzta meg a Kálvin téri templom harangját, amelyet a környező templomok harangjai követtek.
Az október 25-i véres csütörtökön munkásokkal-diákokkal együtt, átállt orosz tankokon vonul ő is, fegyvertelenül, gépfegyverek kereszttüzében a Parlament elé. A harcok alatt – a fegyveresek visszatartásával – életét kockáztatva személyesen akadályozta a templom hadszíntérré válását. Október 28-án a harcok alatt ő prédikált; október 31-én délután ő tartott istentiszteletet a Kálvin téren. A református egyháznak a forradalom alatt, „Reformáció” címmel megjelent egyetlen lapjában így írt erről a reformációs ünnepről: „A nagy csillaghullás után különös méltósággal ragyog a napfényben tornyunknak csillaga.” E kijelentését annak visszavonására kötelező egyházi felső hatósági felszólítás ellenére is fenntartja, mint teológiai álláspontot: Az öt világrészt hódító önistenítés vörös csillagának le kell hullnia végérvényesen, csak az önfeláldozó isteni szeretet betlehemi csillaga ragyoghat örökké. A november 4-i szovjet agresszió után az elesettek temető lelkésze az Újköztemetőben. A mintegy száz koporsóban kettesével fekvő halottakat a hozzátartozók sorban végignézik a lelkésszel; megtalálva halottjukat: „Ő az!” – külön koporsóban együtt kísérik a 300-as és 301-es parcellákhoz, „hol a mártírtetem / Magát kiforrja csendes földi rögben” (Arany János).
A forradalmi eseményekben s az egyházi megújulásban vállat szerepe miatt nem sokkal később el kell hagynia Budapestet. Ettől kezdve csak vidéken lelkészkedhet, több helyen (Komló, Nagykőrös, Monor, Alsónémedi) segédlelkész. Fenyegetések közt élve előbb pincében, majd raktár és téesz-szobában (hetedmagával) kellett laknia. Eközben üres ígérgetésekkel sem tudták 56 forradalma megtagadására késztetni.
Életének meghatározó élménye hidasi lelkipásztorságának 20 éve, ahol egy bukovinai református telepes-gyülekezet lelkigondozója volt. 1963-65 között segédlelkészként szolgált Hidason, majd 1965-ben lelkipásztorának választja meg a gyülekezet. Itt szolgált Budapestre való visszakerüléséig, 1983-ig. Gyülekezete megelevenedik. Egyszobás, romos, sárkályhás parókiáját tíz helységből álló összkomfortos lelkészi-gyülekezeti otthonná építik, imateremmel, népművészeti székely-ágyas, betlehemes, szövőszékes szobával. Templomuk, orgonájuk, villamosított harangjuk teljesen megújult gyülekezeti életről tanúskodik.
Tudományos kvalitásai és elismertsége ellenére írásai, cikkei és könyvei – mint politikailag és egyházpolitikailag megbízhatatlan személynek – évtizedekig nem jelenhettek meg, s mint nagyhatású igehirdetőt röghöz kötöttséggel sújtották. Doktorálását nem engedélyezték.
A külföldi egyházi segélyszervezetek hivatalos képviselői Hidasra is eljutva azután érdeklődtek, mivel segíthetnék a kis gyülekezetben élő lelkészt és családját. A döntő kérés meglepetésre így hangzott: „Teológiai könyvekkel, melyek a kommunizmusban beszerezhetetlenek. A családról a feketeribizli-termesztésével gondoskodhatunk. De az említett könyvekről nem.”
Ettől kezdve érkeztek a könyvek, továbbá a teológusok, professzorok Hidasra, addig, míg lelkipásztora a legkisebb templom mellett a legnagyobb lelkészi könyvtár (25 ezer kötet) pásztora nem lett. Amit a „rendszer” rossznak gondolt, azt Isten jóra találta fordítani. Rengeteg kétkezi munka, kőműves-segédmunkási, fűtői, kántori, egyházfi tevékenységek ellátása közepette is Hidas az éjszakákon át tartó önépítkezés, a belső feltöltődés, az erőgyűjtés ideje lett számára.
A helsinki egyezmények szellemében 1979-ben hívja meg a Baseli Egyetem Teológiai Fakultása a Magyar Tudományos Akadémián keresztül őt félévi kutatómunkára. Itt hetven nap alatt írja meg 350 oldalas német nyelvű disszertációját „Az Istenkérdés szempontjai” (Aspekte der Gottesfrage) címmel, filozófiai, természettudományos, biológiai, pszichológiai, futurológiai-történeti és teológiai fejezetekben. A nyolcvanadik napon a szóbeli promóció után a rendszeres teológia doktorává avatják.
Ennek hatásaként a kommunista rezsim és az azt kiszolgáló egyházi nomenklatúra a külföldi közvélemény hathatós nyomására kénytelen 1983-ban „enyhíteni” Hegedűs Loránt „büntetésén”. Lelkészként Budapestre hívását, a Szabadság téri lelkipásztori állásra való megválasztását (1983 augusztus 15.) kényszerűen elfogadják.
1986-ban az amerikai Princeton Teológiai Szemináriuma hívja meg egy szemeszterre. Itt született meg angol nyelven „A transzcendencia fogalma” (The Concept of the Transcendence) című műve. Magyar nyelven megjelent könyvei közül eddig a legismertebbé talán a NYITÁS A VÉGTELENRE című műve vált, melyben Ady Endre, József Attila, Németh László életművével foglakozik, teológiai-esztétikai szempontból.
Teológusként az Ige teológusának tarthatjuk enciklopédikus távlatokkal. Igehirdetései, előadásai, írásai át vannak szőve a nemzet és a haza sorsa iránt érzett felelősséggel, prófétai bátorsággal szól az abortusz, az egyke, az alkoholizmus, az öngyilkosság nemzetpusztító következményeiről. Egyik méltatója, illetve igehirdetéseinek hallgatója írja róla: „Ha valaki legalább egyszer hallotta Hegedűs Loránt istentiszteletét, egy életre való útravalót kapott. Lelkipásztornak született, hogy világosságot öntsön az emberi szívekbe, s föltárja a lélek rejtelmeit. Nem lehet eleget hallgatni szavait. Világos korszakelemző és felrázó szavai az égig érnek. Túlzás nélkül mondhatjuk: személyisége hitbeli életünk iránytűje, meghatározója…”(Tévé-téka, 1994)
Budapest Szabadság-téri előadássorozatai országos visszhangot váltottak ki, különösen a fővárosi egyetemisták mutattak nagy érdeklődést dr. Hegedűs Loránt filozófiai, pszichológiai, teológiai, irodalomtörténeti előadásai – különösen a Jézus és Freud, Jézus és Dosztojevszkij, Jézus és Einstein címűek – iránt.
Megjelent könyveinek listája jelen életrajz mellékletében olvasható.
A kommunista rezsim összeomlásának küszöbén dr. Hegedűs Loránt nagy hatású tanulmánya „Míg tart a ma…” címmel a teológiai tisztánlátás igényével szólt a társadalomban és az egyházban szükségszerű megújulásról és folyamatosságról.
A rendszerváltást követően került sor a református egyházban is az első demokratikus választásokra, az általános tisztújításra (1990. októberétől 1991. januárjáig).
Ennek eredményeként lett dr. Hegedűs Loránt a református egyház első demokratikusan megválasztott püspöke Dunamelléken, olyan irodalmár teológusok és teológus irodalmárok utódaként, mint ifj. Szász Károly, Baksay Sándor és Ravasz László.
1991. évi februári (első szabadon megtartott) zsinati választásokon ő lesz a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a következő választási ciklusig, azaz hat évre (1991-1997).
Oszlopos szerepe van a református egyház megújulásának elindításában, az egyház demokratizálódásában, szervezetei átalakításában, pontosabban a presbiter-zsinati elvekhez való visszaalakításában-reformációjában. Irányítása alatt kezdődik meg az új törvénykönyv kidolgozása, a református egyház ősi iskoláinak visszaszerzése, s azok beindítása, az ökumenikus és külkapcsolatok átértékelése és új alapokra helyezése, a kommunista ideológiát magán hordozó Keresztyén Békekonferenciából (KBK) való kilépés, a református egyház társadalmi-közéleti szerepének kiteljesítése az új politikai viszonyok adta lehetőségek szerint.
Püspök-elnöksége alatt került sor a II. János Pál pápával való történelmi jelentőségű debreceni találkozóra (1992), amikor is a római pápa megkoszorúzta a protestáns gályarab prédikátorok debreceni emlékművét, s istentiszteleten vett részt a Nagytemplomban. Ugyancsak dr. Hegedűs Loránt irányításával került sor a világ magyar reformátusságának első kézfogására (világtalálkozójára – 1991. június) 1938 óta először. A III. Magyar Református Világtalálkozó 1996-ban volt az egész Kárpát-medencére kiterjedően, Erdély-központú rendezéssel, majd minden idők legnagyobb, IV. Magyar Református Világtalálkozóját a Millennium évében, 2001-ben Budapest központtal, az ő közvetlen püspöki irányításával szervezték és rendezték meg.
Dr. Hegedűs Loránt egyik vezető teoretikusa volt egyházának. Egyrészt szellemi irányítása alatt folytak a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata (MRETZS) megalakításának előkészítő munkálatai. Az egyetemes zsinat a világon szétszakítottságban élő magyar reformátusság lelki egységét volt hivatva helyreállítani, a református egyháztestek együttmunkálkodását megalapozni a konzultáció, a reprezentáció és a demonstráció szintjén. 1995. áprilisában az MRETZS ügyvezető elnökének választották.
Másrészt dr. Hegedűs Lorántnak döntő szerepe volt abban, hogy református eleinknek csaknem négy évszázadon át tartó fáradságos munkálkodása 1993 őszére meghozhatta gyümölcsét, s a magyar reformátusság közel félévezredes álma válhatott végre valóra: létrejött-megalakult a KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM. Az első református egyetem megalapítását az ő döntésre szólító szavára fogadta el sűrű ellenkezések közepette a Zsinat, majd közbenjárására a Parlament. Egyetemi tanári kinevezését 1999-ben vehette át a köztársasági elnöktől az Országházban. Az egyetem Hittudományi (Teológiai) Karának tiszteletbeli professzoraként homiletikai gyakorlatot vezetett, valamint ő volt az egyetem vallásfilozófiai előadásainak vezető professzora. Ezzel párhuzamosan a Veszprémi Egyetem címzetes professzoraként éveken át tartott előadásokat a veszprémi egyetemi ifjúságnak a természet- és szellemtudományok határkérdéseiről teológiai szempontból. A Kolozsvári Református Teológiai Akadémia pedig díszdoktorává avatta, ahol szintén számtalan alkalommal tartott előadásokat.
Dr. Hegedűs Loránt felesége dr. Illés Zsuzsa röntgen-szakorvos, akivel 1965. április 21-én a Kálvin téri templomban esküdtek meg és tartottak ki hű szeretetben egymás mellett. Négy gyermekük közül Zsuzsanna és Loránt református lelkész, Gyöngyi és Zsolt orvos.
Dr. Hegedűs Loránt egyházának – népben-nemzetben gondolkodó – felelős őrállójaként mindig nagy súlyt helyezett a magyarság súlyos, élet-halál sorskérdéseinek megoldására, a világ magyarságának egyetemes érvényű „lelkigondozására”, a magyarságtudat, s az egyházhoz való tartozás tudatának megőrzésére, az anyanyelv, s a magyar kultúra értékeinek megmaradására bárhol a világon, ahol magyar diaszpóra él. Ezért missziói-jószolgálati körútjai során szinte az egész világot bejárta, az elszakított területeken élő magyar reformátusságtól kezdve egész Kanada és Ausztrália magyar reformátusságáig.
Az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) Központi Bizottságának tagja lett 1992-1997 között. Az összmagyarságért kifejtett tevékenységét 1996-ban Bocskai díjjal ismerték el, amelyet „kincses Kolozsváron” vehetett át. 1998-ban megválasztották a „Magyar Út Körök Mozgalom” tiszteletbeli elnökének. Előbb Nagykőrös, ahol segédlelkészként is szolgált, s melyet a Károli Egyetem Pedagógiai Kara révén „egyetemi várossá” tett, majd szülővárosa Hajdúnánás választotta meg őt díszpolgárává.
Dr. Hegedűs Lorántot 1996-ban a Budapest-Kálvin téri gyülekezet hívja és választja meg lelkipásztorának. Isten akaratából visszakerül oda, ahonnan elindult, ahonnan „kiűzetett”. Ugyanebben az esztendőben a dunamelléki egyházkerület nagy arányban (84%) választja meg püspökének újabb hat esztendőre.
A Budapest Szabadság téri gyülekezet – ahol fia, ifj.Hegedűs Loránt követte őt a gyülekezet teljes támogatásával a lelkipásztori tisztben – hosszú évek alatt számtalan nemzeti szellemű rendezvény házigazdája volt. A Hazatérés Temploma a magyar nemzeti radikalizmus szimbolikus jelentőségű bástyájává nőtte ki magát.
Dr. Hegedűs Loránt az 1994-es kommunista visszarendeződést eredményező országgyűlési választások után országos előadáskörútján munkálta a közéleti felelősség ébresztését, a nép-nemzeti erők összefogását, hirdetve, hogy „Hungariam esse salvandam! – Magyarországot meg kell menteni!”
A világ keresztyénségének ökumenikus távlatokban való szolgálatát a protestáns princípium jegyében református teológusként és egyházkormányzóként végezte. Ökumenikus téren közismertek Hans Küng írásairól szóló egyetemes kitekintésű összefoglaló értékelései. Protestantizmusában „pro-testált”, bizonyságot tett az egyedül igaz Isten: Jézus Krisztus Atyja, az önmagát a világért feláldozó örök Szeretet mellett. Egyúttal protestált: tiltakozott a XX. és a XXI. században kivált félelmetesen pusztító totalitárius bálványistenek ellen, legyenek akár a pénzhatalom, akár az erkölcsi rothasztás, vagy épp a hazug képmutatás álabszolútumai. Református reformációval visszamutatott az isteni ősmintára, feltámadásos resurrectióval pedig a végső isteni célmintát hirdette. Minden teológiai problémát az Isten-kérdésig radikalizált, s az örökkévalóság szempontja alatt látott és láttatott. Világtávlatban figyelmeztetett, hogy a diktatórikus és libertinus, kényszerű és szabados istentelenség növekvő világában valójában egy ateizmus utáni korba érkeztünk. Bebizonyosodott, hogy az istentelenség nemhogy megváltást, hanem megoldást sem tudott hozni az emberiségnek. Dr. Hegedűs Loránt életműve nem a minden kritika előtti naiv, hanem a minden kritikán túli, ateizmus utáni keresztyénséget hirdeti minden embernek, egyedül Isten dicsőségére.
Püspökként a Dunamelléki Egyházkerületnél 2002-ben, Budapest Kálvin téri lelkipásztorként pedig 2004-ben manipulált választásokkal nyugdíjba kényszerítették. Visszaemlékezéseiben, de aktuális püspöki jelentésében is részletesen leírta, illetve szóvá tette a nyílt törvénytelenségeket. Ezután eltávolították az általa alapított Károli Gáspár Református Egyetemről, nemhogy tanszékvezető, de még óraadó sem maradhatott, s leváltották a Doktorok Kollégiuma éléről is. Az egyházkerülete autonómiáját – a zsinati lelkészi elnökségről történő leváltását követően – püspöksége második ciklusában folyamatosan csorbító zsinati vezetés később létrehozta a Generális Konventet, hogy az Egyetemes Zsinat megalapításában való érdemeit, valamint abban betöltött ügyvezető elnöki tisztét jelentéktelen színben tüntethessék fel. Többször megkísérelték lemondatni e tisztségéről is, de ő ragaszkodott választási ciklusa kitöltéséhez, hogy minél több elcsatolt területen élő gyülekezetben végezhesse egyházkormányzóként lelki megerősítő szolgálatát.
A Budapest Szabadság-téri gyülekezet viszont örökös püspök-lelkipásztorává választotta, ahol hetente igeszolgálatokat végzett, az utolsót, halála előtt egy hónappal 2012. Szentestéjén. A 2007. októberi cikluszárásig a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata ügyvezető elnökeként, majd ezt követően a Ravasz László Egyesület elnök-püspökeként határokon inneni és túli szolgálati rendjében hirdette Isten Igéjét. Egyes egyetemeken megbízás, más egyházi és civil fórumokon meghívás szerint előadásokat tartott, közben fáradhatatlanul – betegágyán is – könyveket írt és jelentetett meg döntően saját kiadásként, részben a Hazatérés Temploma támogatásával, utolsóként főművét, az Ady-trilógiát, annak összefoglaló kötetével együtt. Meghívni csak a bátrak merték élete utolsó éveiben, sőt még voltak közvetlen egyházkerületi munkatársai közül is, akik elfordultak tőle, a személyes kapcsolattartást is kockázatnak vélve magukra nézve.
Végrendeletként testálta családjára, hogy temetését kizárólag ők és a Szabadság téri Egyházközség intézze, ott hangozzék el Ady Endre: Egy harci Jézus-Mária című költeménye, s posztumusz se fogadjanak el semmilyen kitüntetést, elismerést a jelenleg regnáló egyházi és világi vezetéstől. Búcsúztatását két határon túli, partiumi lelkész végezte, akik akkor is meghívták szolgálni, amikor őt persona non grata-ként kezelte az utána hivatalba lépő egyházkormányzat. A Magyarok Világszövetsége posztumusz kitüntetését a család elfogadta, tekintettel az élete végéig védnöki testületében végzett közéleti szerepvállalására. A Budapest Szabadság téri Hazatérés Temploma előterében, valamint szülővárosa Hajdúnánás gimnáziuma előtt – a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, Szabó Dezső író, kálvinista lángelme mellett található síremlékéhez hasonlóan – mellszobor örökíti meg emlékét, tudva: „…nőttön nő tiszta fénye,/ Amint időben, térben távozik.” (Arany János)
Budapest, 2015. április 15. SOLI DEO GLORIA! a Hazatérés Temploma